Titkok és tabuk a családban

Radnay Gábor pszichológus, családterapeuta

Minden családnak vannak titkai, amelyek akár generációkon keresztül befolyásolhatják a családok életét, működését. Az egyének által őrzött titkok töréseket, a közös családi titok az összetartozás érzését is eredményezheti, de lehet bűntudat, szégyen forrása, illetve hatalom azok között, akik megosztják egymással, és kötelék is egyben. A családterápiában mi úgy találkozunk vele, mint megbetegítő tényező, ami összefüggésben lehet a titkok tartalma, illetve elfedésének különböző egészségtelen módjaival. Gyakran a családtagok közötti játszma lehetőségének alapjául is szolgálhat:

„Hallgatok róla, de cserébe elvárom, hogy tedd ezt és ezt…

Egy kisfiút édesanyja hozott el családterápiás rendelésre, aki nyolc éves múlt, és pár hónapja dadogott. A találkozás, közös játék, beszélgetés kapcsán kiderült, hogy az édesapa külföldön dolgozik, csak időnként tud hazajönni családjához. Az édesanyának közben barátja lett, akinek jelenléte közös titok volt fiával. A gyerek egyrészt nagyfiús dolognak tartotta, hogy közös titka van anyjával, és ezt nem szegheti meg, ugyanakkor apjához fűződő szeretetteljes kapcsolata nehézzé tette a hallgatást. Ez a kettős teher (mondanám is, meg nem is) nagyon szemléletes beszédzavar formájában, a dadogásban nyilvánult meg.

Sokszor pont ilyen és hasonló a tünetek hozzák el a családokat családterápiás rendelésre. Már azzal, hogy eljönnek, jelzik, hogy készen állnak arra, hogy kimondják az eddig kimondhatatlant, tehát titkolt vágyuk, hogy felszabadítsuk őket a fejlődést gátló és elszigetelődést eredményező titkok és tabuk alól. A családról való gondolkodás felszínre hozhat akár eddig ki nem mondott, de egyre feszítőbb dolgokat.

Mi a titok, mi a tabu?

A titok véd, elfed és elszigetel. Vannak olyan dolgok, amelyek nem kerülhetnek felszínre, mert fájdalmasak, bűntudattal párosulnak, vagy konfliktust szülnek, - ezért hallgatnak róla.

Titok az, amit az egyén, vagy a család el akar fedni.

A tabu pedig olyan tiltás, amelynek eredetét, okát sokszor homály fedi, az egyén, a közösség védelmére szolgál, magától értetődő, nem megkérdőjelezhető.

Minden családnak megvannak a titkai. A titok tartalma önmagában is lehet erőteljes (öngyilkosság, erőszak) és az elfedésére használt módok (drog, alkohol, hazugság, pszichoszomatikus betegségek, bezárkózás, szótlanság, elmagányosodás, elszigetelődés) is nagymértékben befolyásolják a család működését.

Funkciója: A titok nemcsak azt védi, aki titkolandót követ el, hanem azt is, aki annak áldozata.

A titok időnként azok kényelmét, védelmét is szolgálja, akik egyszerűbbnek tartják nem elmondani egyes családtagoknak a nehezen elviselhető, megrázó tényeket, mert „nem bírná elviselni!”

Valójában szeretnék elkerülni a tragédia nyílttá tételének következményeit, azt, hogy egy ideig nagyobb törődést, figyelmet kéne fordítani a legjobban érintett családtagra.

Ezt mutatja a következő szomorú történet:

Egy családban idős, özvegy anyának a tőle külön élő, családos, középkorú lánya már régóta betegeskedett, majd meg is halt. A család tagjai hónapokon át titkolták az idős asszony elől lánya halálát, amelyet természetesen nagyon hamar megérzett, megtudott elkapott szófoszlányokból, elszólásokból. Nem mert rákérdezni a bizonyosságtól való félelem miatt, és rokonai iránti kíméletből. Emiatt a legrosszabb történt: egyedül maradt fájdalmával, gyászával. Nem tudta senkivel megosztani, feldolgozni, vigaszt kérni és kapni. Csak halála előtt árulta el a családtagoknak,(ami ezután nagyon hamar bekövetkezett), hogy ő már régóta tudatában volt lánya elvesztésének, és hogy elviselhetetlen teher volt számára ezt magába zárni, de nem akart fájdalmával ránehezedni a többiekre.

Sok családban generációkon keresztül húzódnak családi titkok, megosztásából kizárva egyes családtagokat és szövetségbe vonva másokat. Ez már önmagában is hasadást okozhat a családtagok között, ráadásul a kizárt fél is érzi a titok meglétét különböző jelekből.

Pl: A leplezni szánt történet szereplőit nem emlegetik. Feszültség keletkezik, amikor egy bizonyos rokon szóba kerül, megjelenik, vagy bizonyos történet elhangzik.

A titok segít bizonyos megrázkódtatást előidéző tény elkerülésében, de nem segít a feszültségek feloldásában, feldolgozásában, amelynek lélekromboló hatása van.

Sok szülő azt gondolja, hogy gyermeke védelmében titkolódzik. A titkolt esemény magyarázatára azonban valamit ki kell találni, és ez hazugságot, újabb titkokat szül.

(Ál)tapintatból, konfliktuskerülésből nem kerülnek kimondásra, de ott vannak a levegőben, ha elszabadulnak az indulatok, előtörnek az elfojtott kérdések.

Nehéz családi titkok elrejtése következtében a családtagok elszigetelődhetnek.

Könnyebb kikerülni így a veszélyes helyzeteket, a lelepleződést;

Az ilyen családoknál gyakori a bűntudat, vádaskodás, saját felelősség fel nem vállalása, cselekvés hiánya;

Valódi fájdalmakról nem lehet beszélni (pl. nem lehet gyerekem)- ez beszivárog a szűkebb, tágabb családba is, - haragot táplál a házastárs ellen - aki feltételezett oka a gyermektelenségnek, vagy más családtagok ellen, akik viszont családanyák.

Nem a lényegről beszélnek, kritikus pillanatokban azonban aktivizálódik a titok, a rejtett sérelmek összekapcsolódnak az aktuális konfliktussal. Ez a konfliktus így már másról szól, ezért a másik számára érthetetlen. Nem a valódi érzésekről beszélnek, mert az kimondhatatlan, így félreviszi a kommunikációt, és ez újabb problémákat szül.

A titok félelmetesebb a valóságnál, a titok feszít, nem hagy megnyugodni.

Ezt jelzik az úgynevezett tudattalan „önlebuktatások” is, amikor a külső kapcsolatot fenntartó házastárs „véletlenül” elől hagyja a telefonját, amelyben egyértelmű üzenetek vannak, vagy nyitva felejti az e-mailjét, vagy elől hagyja szálloda, vagy éttermi számláját.

Családterápia segít a feszítő, kapcsolatokat gátló titkok tudatosításában, feldolgozásában, bűntudat oldásában, az elszigetelődés megszüntetésében, egymás történeteinek, viselkedésének, reakcióinak megértésében.

Hogyan?

A családok történeteiben a családi térkép, a genogram - segítségével feltárulnak a generációkon keresztül kialakult mítoszok, történetek, a családi titkok és tabuk, amelyek meghatározhatják a jelenben élők működését.

Nagy érzékenység és tapintat szükséges ahhoz, hogy kellő időben, megfelelő módon kerüljenek elő a családi működés zavarait előidéző titkok. Szem előtt kell tartani az egyén pszichés teherbírását és személyes határait is.

Minden embernek, még a házastársaknak, gyerekeknek is lehetnek saját titkaik, amit tiszteletben kell tartani. Ez az igény összefüggésben áll a tabu kérdéseivel.

Pl: Sok családban úgy gondolják, senkinek nem lehet egymás előtt semmilyen titka.

Vagy nem lehet beszélni a szexről, a halálról, a testi-lelki betegségekről, a pénzről. Sok családban tabu a felnőttek kritizálása, az eltérő vélemények kimondása. Mindenkinek szeretni kell a rokonait, vagy a gyereknek soha nem lehet igaza, vagy a felnőttnek mindig igaza van, vagy mindig egyformán kell érezni, gondolkodni…

Ezek a kimondott, vagy kimondatlan tabuk miatt sajnos néha rejtve maradhatnak családon belüli erőszakos cselekedetek, vagy védtelenekké válnak gyerekek szülői önkénynek, zsarnokságnak.

Természetesen a tabuk szerepe jelentős és fontos szerepet tölt be a társadalomban, az élet lényeges dolgai között való eligazodásában. Vannak azonban olyan tabuk, amelyek megkérdőjelezhetők, és alóla való feloldozás a fejlődést, az egészséges kapcsolatok kialakítását segíti.

„Hogyan segíti a titkok kimondása, bizonyos tabuk oldása, vagy megerősítése a családi kapcsolatok javulását?

Ha kimondódnak az elfedett, de feszítő, szorongást keltő titkok, kimondhatóvá válnak más dolgok is, valódi hiányokról, igényekről lehet beszélni, feloldhatóvá, orvosolhatóvá válnak. Oldódik a bűntudat, elfogadhatóvá válunk magunk és mások számára, mi is megértőbbek, elfogadóbbak tudunk lenni mások iránt. Megszünteti az elszigeteltséget, a családi kapcsolatok erőforrássá alakulhatnak át.