„Mi leszel, ha nagy leszel?” avagy röviden a pályaválasztásról

Írta: Dr. Marik Ágnes, Csákvári Zsófia, Király Barnabás

A munka fontos része az életünknek. Nem csak azért, mert felnőtt életünk jelentős részét munkával töltjük, hanem fizetésünk megélhetést ad saját magunknak és családunknak, fontos része önbecsülésünknek, a társadalmi megítélésnek.

Jelenleg hazánkban általános a biztonság hiánya vagy alacsony szintje. Ha valaki nem is követi a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat, változásokat napról napra, akkor is érzékeli ezt. Emelkedik a munkanélküliek száma, egyre bizonytalanabb a cégek helyzete, mind többen kerülnek nehéz anyagi helyzetbe, hogy csak néhányat említsünk a mindenki számára észlelhető jelenségek közül.

A fiatalok pályaválasztását legtöbbször a biztonságra törekvés határozza meg, és ez a biztonságra törekvés csak fokozódott az elmúlt években.

Igyekeznek főiskolákon, egyetemeken továbbtanulni az érettségi után, mert azt tapasztalják, hogy a diplomások fizetése magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségű embereknél, valamint reménykednek abban, hogy magasabb képzettséggel könnyebb lesz az elhelyezkedés.

Az érettségi évében, a felsőoktatási intézményekbe beadott jelentkezési lapon egyre többen jelölnek meg nagyszámú főiskolát és egyetemet, ott is különböző szakokat, mert azt remélik, majd csak felveszik őket valahová.

Sokan jelölnek meg olyan szakot, amit igazából a szülők választanak, azt remélve, ott majd biztos lesz a gyerekük elhelyezkedése.

Meghatározó lett a választásban a barátok pályaválasztási iránya, mert így megoszlik a választás felelőssége, és él a remény, hogy –együttes felvétel esetén- a megszokott környezet biztonságát élvezhetik tovább.

Ezek a megoldások azonban komoly veszéllyel járnak, mivel gyakran nem hozzák meg a várt-remélt biztonságot. Vizsgáljuk meg, hogy miért nem.

Vajon mi kit választanánk munkáltatóként a sok jelentkező közül?

Azt, akinek szakirányú végzettsége mellett olyan készségei vannak, amelyek biztosítják azt, hogy tehetségesen végzi majd az adott munkát. Ezen felül azt az embert, aki láthatóan és hitelesen érdeklődik az adott terület iránt, mert ez biztosítja majd azt, hogy örömmel dolgozzon, ami a munkáltató számára is mindenképpen előnyös, mivel a lelkesen végzett munka várhatóan eredményesebb, mint a kényszeredetten végzett.

Pontosan emiatt a munkáltatók eszerint válogatnak a munkanélküliség miatti túlkínálatból.

A munkáltató érdeke ebben az esetben ugyanaz, mint az egyén érdeke. Hiszen az, hogy örömmel vagy kényszerből dolgozunk-e napi 8-10 órát, jelentősen meghatározza életünk minőségét. Az pedig, hogy tehetségesen, könnyedén végezzük-e az adott munkát, vagy –a szükséges készségek alacsony szintje miatt- fegyelmezetten kínlódva, komoly kihatással van a sikerre.

Mire lenne szükség a tudatos pályaválasztáshoz?

Tudni kell, mi az, ami érdekel. Ez szükséges ahhoz, hogy szívesen tevékenykedjek az érdeklődési körömnek megfelelő területen.

Tudni kell, milyenek a tulajdonságaim, készségeim, képességeim. Ez segíthet ahhoz, hogy az érdeklődi területemen belül célirányosan tudjak választani. Méghozzá olyan munkát, amihez tehetségem is van. (Például, ha nagyon érdekelnek az autók, akkor az érdeklődési körön belül az alábbi munkák lehetségesek – a teljesség igénye nélkül- : műszaki- vagy formatervezés, autógyártásban való munka, autókereskedő, autószerelő, biztosítási kárbecslő, sofőr stb. Ezek mind-mind más képzettséget, más-más készségeket igényelnek.)

Az érdeklődési terület és a készségek ismerete tehát lehetővé teszi, hogy:

• Célzottan tudjak jelentkezni főiskolára, egyetemre, vagy egyéb képzésre.

• Célzottan megtudhassam, a választott lehetőségek közül melyekre várható kereslet a munkaerőpiacon a végzés időszakában.

• Végzés után öntudatosan és motiváltan jelentkezzem egy adott munkakörre.

• Megnöveli a munkahelyre való felvétel elnyerésének a lehetőségét. (Ha választhatunk, nem olyan embert keresünk, aki vállvonogatva, kényszeredetten jönne hozzánk dolgozni.)

• Céltudatosan, saját magam irányítva haladjak az életben, ne sodródva.

A pályaválasztás a legtöbb fiatal életében az első olyan döntés, ami hosszú távon és jelentősen meghatározza a felnőtt életet, ezért rendszerint szorongással jár, és felerősödik a biztonságkeresés igénye.

A biztonság kialakulását a tudatos pályaválasztás segítheti a leginkább. Az, hogy úgy történjen a választás, hogy az megfeleljen a tartós érdeklődési területnek, és az egyén tulajdonságai, készségei összhangban legyenek az adott pályához szükséges és kívánatos jellemzőkkel.