Ortorexia nervosa – egy új étkezési zavar

Bereczki Éva pszichológus

Maga a kifejezés egészséges életmód függőséget jelent (bio- vagy egészségmániának is nevezik) és egy lelki megbetegedés abban az értelemben, hogy az ortorexiás kényszeres megszállottsággal foglalkozik a helyes vagy helyesnek vélt egészséges táplálkozással. A teljes szó, ortorexia nervosa jelentése: orto – helyes, orexia – étkezés, míg a nervosa megszállottságot, rögeszmét jelent. Jellemzője a kényszer. Akkor beszélhetünk kóros állapotról, amikor az egészséges táplálkozáshoz való ragaszkodás görcsös rögeszmévé fajul.

Hogyan alakul ki a betegség?

Az evészavar gyakran úgy kezdődik, hogy az illető (általában nők!) le akarja győzni valamilyen krónikus betegségét vagy fölösleges kilóit és diétázni kezd. Az egészség helyreállása után azonban nem oldja fel a szigorú szabályokat, a diéta állandósul. Élete és mindennapjai az étkezés köré szerveződnek, mindennél fontosabbá válik az ételek minősége és megfelelő elkészítése. Ezen ételek élvezeti értéke alacsony, de a vele való foglalkozás örömöt okoz. Súlyos szorongást él át, ha pl. nem kapja meg a boltban az általa egészségesnek vélt joghurtot vagy teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményt. Időt, energiát és pénzt nem sajnálva naphosszat tölt bioboltokban vagy biopiacon, mert az étrend alapja csak „szuperegészséges” lehet, nyers vagy főtt szerves táplálék, a biogyümölcs és biozöldség. Az illető kizárja az életéből az alapvető élelmiszereket, merev szabályokhoz kezd alkalmazkodni. Nem eszik húst, semmiféle zsiradékot, puffasztó zöldséget, tejterméket, konzervet, tojást, cukrot, lisztet, nem iszik koffeint, csapvizet. Napi több órát is tölt az ételekről való fantáziálással, nagyon fontos az étrend megtervezése.

Az ortorexia a betegségekkel szemben a totális védettség illúzióját adja, miközben a realitás kontroll teljesen eltűnhet. Az ortorexiás spirituális hittel fogyasztja a búzafűlevet és tofut, miközben élete lassan beszűkül a táplálékok megtervezésére, beszerzésére, elkészítésére és elfogyasztására.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy nem az a probléma, ha az ember lemond bizonyos táplálékokról, hanem az, ha a kényszeres zavar mögött olyan problémák rejtőznek, melyek nem az étkezéssel állnak kapcsolatban, hanem pl. a megnövekedett kontrollszükséglettel. A táplálkozás felett gyakorolt uralom újra helyreállítja a kézbentartásnak azt az érzését, amely az élet többi területéről eltűnt. Ez kompenzálja a szorongásokat és a csökkent önértékelést. A diéta, mint az egészség feletti totális kontroll érzése nagyon megnyugtató, mert távol tartja a betegségeket és lelki békét ad.

Alapvetően, mint az eddig ismert étkezési zavaroknál láttuk, az ortorexia hátterében is tudattalan motívumokat, a lelkiállapot és érzelmi élet problémáját találhatjuk. Ebben az esetben az egészséges ételek fogyasztásával az én jó állapotának az elérése a cél. Gyakran jellemző az öngyűlölet, szenvedés, melytől a szigorú szabályok betartása és a misztikus hit az étrendváltásban, valósággal megmenti az embert. Ha vét a saját szabályai ellen, akkor jön a vezeklés, a még szigorúbb diéta, sőt böjtölési periódus. Ebben az értelemben kényszeres zavarról beszélhetünk.

Az egészségmánia hátterében gyakran ott találjuk a hipochondriát, a betegségektől való félelmet, amely lappangva már régóta jelen lehet a személyiségben. A diétába vetett misztikus hit gyakran a betegségektől való rettegés, szorongás távoltartására jön létre. Másik rejtett problematika lehet a nőiesség, a női identitás és szexualitás zavara. Nem tudományos felismerések alapján talán ki lehet jelenteni, hogy az ortorexia – akárcsak az anorexia és a bulimia – a nők betegsége, legalábbis lényegesen nagyobb számban lesznek a nők bio- és egészségmániások, mint férfitársaink. Úgy tartják, hogy az egészséges életmódfüggők között főleg fiatal, túlképzett és magas jövedelemmel rendelkező nőket találunk, akiknek nagyon fontos nemcsak az egészségük, de a karrierjük is. A médiából és a reklámokból is az az elvárás sugárzik, hogy a mai kor nője legyen karcsú és fitt, egészséges és szép, mert csak így lehet sikeres és vonzó. A reklámok, a fogyasztói kultúra, amelyben élünk és a társadalmi elvárás, hogy a nők ’maszkulinizálódjanak’ a siker érdekében, mind-mind hozzájárultak – a személyiségbeli okok mellett – az ortorexia kialakulásához.

Az extrém diéta következtében gyakran beindul a barátoktól, környezettől való izoláció is, mert egy ilyen ember nem jár éttermekbe, nem szeret már társaságban enni, hiszen nem eszik meg „akármit”. Gyakran jellemző a lenézés azokkal szemben, akik nem étkeznek egészségesen. A válogatás nélküli étkezés, pl. egy fagylalt vagy csokoládé elfogyasztása, szerintük mérgezés, amely inkább a félelem és fenyegetettség érzését kelti. Tehát inkább a szociális izoláció vagy az egyedüllét!

Összegzésképpen, megállapíthatjuk, hogy modern, fogyasztói társadalmunkban egy új kór ütötte fel a fejét az egészségtudatosság ’jegyében’, mely kis mértékben valóban egészséges, túlzott mértékben viszont ártalmas és betegségnek fogható fel. Ilyen esetben mindenképpen érdemes szakembert felkeresni, mert pszichoterápiával ez a zavar megszűntethető.